Már én mikor...
Már én mikor tizennyolc éves vótam,
Már én akkor házasodni akartam.
'Zegész világ csodálkozott, mind el vagyok sárvadva,
Tizenkét lányt kértettem a számomra.
'Zelődiknek igen kicsidre vótam,
Másodiknak gyengeségére vótam.
Harmadiknak i-haj, hogy a szemem kékellett,
Negyediknek kacintásom sem tetszett.
Ötödiknek hogy nem mentem paripán,
Hatodiknak, hogy nem vót édesanyám.
Hetediknek i-haj, hogy e pénzem kicsid vót,
Nyolcadiknak vagyonságom sem sok vót.
Kilencedik szivarfüstöt nem szeret,
S e tizedik más legényeket szeret.
Tizenegyedik i-haj, nem adja 'zédesanyja,
Tizenkettedik férjhez nem menen soha.
Most látszódik, hogy nem lesz feleségem,
Búbánatba tőtöm el az életem.
Búbánatba i-haj, nem tőtöm világomat,
Írtatom bé magamat katonának.
